Most teljesen aktuális ez a téma. 2015-től ismét egyre több ingatlan cserél gazdát, nem beszélve a CSOK várható hatásáról.

Persze erre a hatásra még várni kell, de a cégek már elkezdtek teperni az ügyfelek iránt, beindult egy két építkezés olyan helyeken, ahol több éve nem épült új lakóház, ingatlan.

A CSOK-ról több cikkben is foglalkozunk, mert kell vele, hisz szinte átláthatatlan, úgy hogy érdemes megnézni őket.

Nos tehát adott a helyzet, megvásárolunk egy ingatlant, vagy épp megörököljük, stb. Milyen illetékekkel, milyen költségekkel kell számolni? A CSOK sem ingyen van ám, főleg ha nem veszünk hozzá igénybe hitelt!!!

A dolog úgy lesz a legegyszerűbb és legpraktikusabb, ha két szempont szerint vizsgáljuk meg a dolgot. Milyen kötelezettségei vannak az embernek akkor, ha eladóként, és ha vevőként jelenik meg az ingatlanpiacon. 

Természetesen legtöbbünk szinte egyszerre megjelenik mind két piacon, hisz eladunk egy lakást, mert mondjuk kinőttük, s egy új lakásba forgatjuk az eladási árat. Mindenre vonatkoznak szabályok, s ezzel jó tisztába lenni.

Lássuk akkor :)

Ingatlan vétele esetén a vevő által fizetendő illetékek..:

Ingatlan vétele esetén 2016-ban a vevő által fizetendő lakásvásárlási illeték neve az elmúlt évekhez hasonlóan a visszterhes vagyonátruházási illeték, melynek mértéke minden esetben a kapott vételár 4 %-a. Vagyis például egy 10 milliós lakás esetén 400 ezer forint, míg egy 20 milliós családi ház esetén már 800 ezer forint a fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke. Figyelem! Ha ezt az illetéket túl magasnak találjuk, akkor érdemes utána járni a dolgoknak az adóhivatalnál, érdemes az adóhivatalnál tájékozódni az illetékkedvezményekről és az illetékmentességekről, hátha kedvezőbb összeg megállapítására is van lehetőség. Ha valaki résztulajdont szerez egy lakásban vagy házban, akkor a tulajdoni hányadnak megfelelő értékben szükséges illetéket fizetnie.

Nézzük meg azt az esetet, amikor eladjuk a meglévő ingatlanunkat, s a teljes vételárat beforgatjuk egy másik ingatlanba..:

Ezt úgy hívják, hogy cserét pótló illeték. (szép egy név) Lényege pedig a következő. Van egy eladó ingatlanunk, melyet sikeresen eladtunk 6 millió forint összegért. Ezt az összeget teljes egészében beforgatjuk egy új ingatlan vásárlásába. Ez az új ingatlan mondjuk kicsit nagyobb, kicsit szebb is talán. Ára legyen 10 millió Forint az egyszerűség kedvéért. Illeték szempontjából az új lakás árából, mely jelen esetben 10 millió Forint, le kell vonni a régi lakás árát, jelen esetben 6 millió Forintot. Az illeték alapja így a különbözet, vagyis a 4 millió Forint. Az illeték amit fizetni kell, ennek a 4 millió Forintnak a 4 %-a, vagyis 160.000 Ft

Érdemes talán megjegyezni úgy, hogy 1 millió Forintonként 40.000 Ft az illeték amit fizetnünk kell.

Természetesen ha eladtunk egy 20 millió Forintos ingatlant, s 15 millió Forintért (tehát olcsóbban) veszünk ingatlant, akkor nincs illeték.

Ingatlan vásárlás esetén mi a teendő?

Ha valaki ingatlant vásárol, akkor az adás-vételt követően 30 napon belül köteles a vagyonszerzés tényét bejelenteni az ingatlanügyi hatósághoz, mindezt pedig az adásvételi szerződés benyújtásával lehet igazolni. Ennek elmulasztása esetén mulasztási bírságot szabnak ki a vevőre.

Ezt követően az ingatlanügyi hatóság bejegyzi az új tulajdonjogot a vevő részére, az adásvételről pedig értesíti az állami adóhatóságot, mely az illetéket fogja majd kiszabni. Amennyiben a vevő az ingatlanügyi hatóság felé nyilatkozik az erre rendszeresített nyomtatványon, hogy valamilyen illetékkedvezmény illeti meg, ez is továbbítódik az adóhatóság felé, így az illeték mértéke kedvezőbben alakul majd.

Az adóhatóság a vevő által közölt és az ingatlanügyi hatóság által továbbított adatok alapján határozatot hoz és fizetési meghagyásban közli a magánszeméllyel a fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték pontos összegét, melynek késedelmi pótlék nélküli befizetésére 30 nap áll rendelkezésre.

Ingatlan illeték kedvezmények 2016-ban

1. Illetékmentesség akkor áll fenn, ha a vásárolt ingatlan értéke kisebb, mint az egy évvel korábban vagy egy évvel a vételt követően eladott lakástulajdon értéke. Lakáscsere esetén is szükséges illetéket fizetni, ez pedig logikus módon az elcserélt két ingatlan értékének különbözete. Illetékmentesség továbbá az alábbi esetekben is létezik:
   
2. Házastársak közötti ingatlan eladás és vétel esetén illetékmentes a visszterhes vagyonátruházás.
3. Egyenes ági rokonok közötti ingatlan eladás és vétel esetén illetékmentes a visszterhes vagyonátruházás.
4. Telek vásárlása esetén, amennyiben a telektulajdon szerzése után 4 éven belüli megkezdődik a lakóház építése, illetékmentes a visszterhes vagyonátruházás.
5. Új lakás vásárlása esetén, melyet vállalkozó épített, a vevő számára illetékmentes a visszterhes vagyonátruházás 15 millió forintos értékhatárig, az ezt meghaladó összegre 4 százalékos illetéket kell fizetni. (Vagyis egy új építésű 25 milliós lakás esetén 25-15=10, vagyis csak 10 millió forint után kell 400 ezer forintnyi illetéket fizetni.)
6. Első lakástulajdon megszerzése esetén az illeték felét szükséges kifizetni, ha a fiatal vásárló a 35. életévét még nem töltötte be és a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke nem több, mint 15 millió forint. A fiatal ráadásul ebben az esetben 12 havi részletfizetési kedvezményt kaphat, ha ezt kéri.
7. Önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő lakás vagy ház vásárlásakor szintén nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni.

Ingatlan eladása esetén az eladónak milyen és mennyi adót kell fizetnie?

Az eladónak személyi jövedelemadó (szja) fizetési kötelezettsége van 2016-ban, attól függően, hogy hány éve volt a birtokában az értékesített lakás, ház, telek vagy termőföld.

Személyi jövedelemadót akkor kell az eladónak fizetnie, ha a néhány évvel ezelőtt vásárolt ingatlanát a vásárlást követően 5 vagy 15 éven belül továbbértékesíti. Az 5 éves időkorlát lakás és családi ház esetén mérvadó, minden más ingatlan esetében a 15 éves korlát van érvényben 2016-ban is. Ha valaki 5 éven belül értékesít tovább lakóingatlant a korábbi árnál drágábban, akkor az adóalap a kapott magasabb vételár, és a korábbi ár különbözete, ez az összeg az adóalap, melyből 15 százalékos szja-t kell fizetni.

Abban az esetben nem keletkezik 2016-ban adóköteles jövedelem, amennyiben 2016-ban értékesítésre kerül egy olyan lakás céljára szolgáló ingatlan (családi ház, lakás), amelyet az eladó 2011. évben vagy azt megelőzően vásárolt vagy örökölt, azaz került a tulajdonába.

Néhány esetben adómentes átruházás is történhet ingatlaneladás esetén, ekkor nem kell szja-t fizetni. Ilyen eset például, ha válás esetén megszűnik a házastársi vagyonközösség, és az egyik fél kivásárolja a másikat a korábban közös ingatlanból.

Köszönjük a Like-ot :)